Tovább emelkedhet az áfamentesség értékhatára, törvénybe foglalják a különadókat

Hamarosan az Országgyűlés napirendjére kerülnek a tavaszi ülésszak legfontosabb adóváltozásai, a kormány kedd késő este nyújtotta be az adócsomagot. A változásokról Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára egy szerdai háttérbeszélgetésen kiemelte, 

Emlékeztetett, a legalább kétgyermekesek személyi jövedelemadó-mentességét négy külön törvény szabályozza, így nem része a most benyújtott adócsomagnak. A csed, a gyed és az örökbefogadási díj júliustól adómentes lesz. Októbertől lép életbe a háromgyermekesek, jövő januártól pedig a kétgyermekesek adómentessége. Szintén januártól a 30 év alatti édesanyák adómentességét is kiterjeszti a kormány, megszűnik a jelenlegi jövedelemkorlát.

Bezár egy kiskaput a kormány

Az adócsomag egyik legfontosabb pontja a négygyermekes, nyugdíjas édesanyákat érinti. A legalább négy gyermeket nevelők már most is szja-mentességet élveznek. A szabályozásban ugyanakkor egy kiskaput szüntet meg a módosító javaslat: 

a jövőben a legalább négy gyermekes, nyugdíjas nők munkabére után a kifizetőnek szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie. A szocho-kötelezettség abban az esetben lép életbe, ha az érintett munkavállaló havi munkabére meghaladja a bruttó átlagkereset négyszeresét, ami jelenleg mintegy 2,5 millió forint. Gerlaki Bence ezzel kapcsolatban megjegyezte, 

A kiskaput pedig azért lehetett kihasználni, mert a legalább négy gyermekesek fizetéséből nincs levonás, vagyis az szja-mentességen mellett a nyugdíjasok munkabérét nem terheli a tb-járulék elvonás és a munkáltatónak sem kell a bruttó összeg után a 13 százalékos szochot megfizetnie.

Az államtitkár jelezte, jelenleg nagyon kevés olyan nyugdíjas munkavállaló van, aki szja-mentességet élvez, de a legalább kétgyermekesek adómentességének többlépcsős kiterjesztésével jelentősen nő azoknak a köre, akiknél felmerülhet a visszaélés lehetősége, ezért rendszerszintű megoldásra volt szükség.

Törvénybe foglalják a különadókat

Idén és 2026-ban is maradnak a magas árbevétel után megállapított különadók, ám fontos változás, hogy törvényi szintre emelkednek a jelenleg kormányrendeletben meghatározott szabályok. Az államtitkár elmondta, az extraprofit után fizetendő adóból már jóval kisebb bevétellel számol az állam, nagyjából 530 milliárd forintra, ami valamivel több, mint a fele a 2023-as összegnek. Az 530 milliárd forintos adóbevételhez legnagyobb mértékben

• a bankszektor járul hozzá, 180 milliárd forinttal,
• a kiskereskedelem 130 milliárd forinttal,
• és a biztosítók 60 milliárd forinttal.

A bankoknak és a biztosítóknak továbbra is megmarad a különadót csökkentő felezési kedvezményük. Az adó mértékét lefelezhetik az ágazati szereplők, ha állampapírt vásárolnak, kiemelten a hosszú lejáratú papírok vásárlását támogatja a kormány. A bankok 2026-ban mintegy 1800-2000 milliárd értékű állampapír-vásárlás esetén tudják leírni az extraprofit után fizetendő adó 50 százalékát. A biztosítóknál ez a kedvezmény 30-ról 60 százalékra emelkedik, az életbiztosításnál állampapír-vásárlással a teljes különadó leírható, a nem életbiztosítások esetén pedig az adó 40 százaléka.

Az energiaszektorban ugyanakkor fontos változás, hogy a 2023-ban még hét adónem helyett már csak az úgynevezett Ural-Brent spread adó marad. Gerlaki szerint ez a legjobb extraprofitadó, hiszen ha szűkül a spread, vagyis az Ural, azaz az orosz exportolaj és a Brent, vagyis az északi-tengeri kőolaj közti árkülönbség, akkor egyre kevesebb a tényleges extraprofitja az érintett szereplőnek. Az adó mértékét tehát a piaci folyamatok és a dollár árfolyama befolyásolja elsősorban, 50 milliárd forint éves bevétellel számol a költségvetés. 

A Robin Hood adó mértéke 40-ről 31 százalékra csökken, vagyis a 2022 előtti mértékre. A víziközmű-szolgáltatók és szennyvíztisztítók adóalanyisága megszűnik, ezzel támogatja a kormány a beruházásokat.

A kisvállalkozók 2025 nagy nyertesei

Gerlaki Bence felidézte, jelentős segítség a vállalkozásoknak, hogy 

A most benyújtott adócsomag a vállalkozásoknak több fontos változást is hoz: 

• nő a mikrovállalkozások társasági-adókedvezménye, megkétszereződik kedvezményes létszámkeretet. A kedvezmény mértéke 50 százalékkal nő, ennek célja, hogy a legkisebb vállalkozások bővítsék a foglalkoztatottak számát.
• A K+F adóalap-kedvezmény is nő, 50 millió forintról 150 millió forintra. Ez a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezményt azok a cégek tudják igénybe venni, amelyek felsőoktatási intézményekkel együttműködve végzik kutatás-fejlesztési tevékenységüket.
• Az egészségügyi alapellátásban dolgozók támogatása érdekében a helyi iparűzési adómentesség értékhatára 20 millióról 40 millió forintra nő. Cél, hogy ne maradjanak betöltetlen praxisok, de az adómentességről az önkormányzatok döntenek. Jók a tapasztalatok, az önkormányzatok általában élnek ezzel a lehetőséggel.
• A korábbi 300 w helyett már 700 w teljesítményű e-bike-okat is adómentesen adhat a munkáltató a munkavállalóknak. 
• A NAV bevezeti a helyszíni ellenőrzéseknél a digitális jegyzőkönyvet, a jelenlegi papíralapú helyett.
• A vállalkozások nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettségét elhalasztja a kormány, idén június helyett 2026 szeptemberétől kötelező az e-pénztárak használata, de júniustól az önkéntes átállásra már lehetőség lesz.

Az államtitkár hozzátette: az adócsomag a felsoroltakon kívül technikai pontosításokat, adminisztrációt csökkentő módosításokat, valamint az a szürke- és feketegazdaság további visszaszorítására tett intézkedéseket is tartalmaz. Változik a szabálytalanul foglalkoztató  vállalkozásokról közzétett lista szabályozása és az egyszerűsített foglalkoztatás során mulasztó vállalkozások könnyebben mentesülhetnek a bírság alól.

ám ennek részleteiről egyelőre csak az áfamentesség értékhatár-növelésének lehetőségét említette Gerlaki Bence.

Nyitókép: Kajdi Szabolcs/Getty Images